#3 Játsszunk? Hát játszunk..

Sziasztook! Meghoztam a harmadik részt. Kicsit rövid lett, ne haragudjatok, de a következőt igyekszem hosszabbra írni. A helyesírási hibákat nézzétek el, mert tabról gépeltem és így jóval nehezebb, viszont megígértem. Remélem tetszeni fog. Komizzatok ésiiratkozzatok föl. 2komi után hozom a kövi részt. Jó olvasást xx

  Féloldalasan hátra pillantottam, hogy biztosra menjek és tádámm milyen igazam lett. A tegnapi zöld szemű "barátunkkal" találtam szembe magam.

 -Örülnék, ha levennéd rólam a kezed, kedvees..-be sem fejeztem tudtam fejezni, mert közbe vágott.

 -Ó, milyen neveletlen vagyok-azzal maga felé fordított és a jobbját nyújtotta nekem.-Harry, Harry Styles-mutatkozott be-és benned kit tisztelhetek?

 -Lara Smith. És többet ne is akarj megtudni, mert nem adok ki semmi infót magamról.

 -Makacs vagy. Mondták már?-fordította oldalra a fejét és felhúzta jobb szemöldökét.

 -Igen, úgyhogy nem mondtál újat. Egyébként nem veszel le a lábamról ezzel a nézéssel. Lehet, hogy más lányoknak bejön, de nekem nem.-mondtam a szemébe határozottan. Bár ne tettem volna. Kissé elkábít az a két ű golyóbis a fején. Jajj miket beszélek. Szerencsére még időben elkaptam a fejem.
 -Szóval úgy gondolod más lányoknak bejön?- Hmm..-gondolkodott el- akkor bizonyára neked is. Mellesleg te vagy az első akire így nézek. Általában valamilyen kocsmában szedem föl a lányokat, ahol már kissé ketté áll a szemem a..-magyarázkodott, de félbeszakítottam.
 -Be se fejezd. Viszont ezt jó tudni. Felhívtad rá a figyelmemet, hogy nagy ívben kerüljelek el. Most pedig , ha nem haragszol folytatnám az órát. Nem azért jöttem, hogy veled diskuráljak.-sétáltam vissza a box zsákhoz.
 -Csak nyugodtan. Én nem zavarok-leült a mellette elhelyezkedő padra és onnan figyelt. Még fél óráig edzettem, ő persze nem bírt nyugton maradni. Minden percben közbe szólt, bár az is gyakran előfordult, hogy oda jött, közel hajolt a fülemhez és nem túl szép dolgokat suttogott bele, bár ez arra késztetett, hogy még erősebben püfföljem azt a fránya zsákot. Persze ő ezen csak kuncogott. Még egy utolsó ütést mértem rá, majd úgy gondoltam lejárt az edzés idő.
 -Na én mára végeztem-indultam el a pad felé, hogy összeszedjem a cuccaimat-végre nem kell tovább néznem a képedet-jegyeztem meg halkan.
 -Tudod.. a fülem még nem rossz-vigyorgott rám.
 -Akkor jó, Remélem bevésted az agyadba, hogy nálam nem kívánatos személy vagy. Na szia.-azzal elindultam Mike irodája felé, szerencsére nem kellett tovább mennem, ő is pont ekkor igyekezett felém.
 -Nagyon sajnálom Lara.tényleg. De ez a hívás nagyon fontos volt-nézett rám bűnbánóan.-De amint látom segítségedre volt valaki-nézett a hátam mögé. Tudtam ki az, így nem kellett követnem pillantását.
 -Igen, a hátráltatásban.-gondoltam magamban.-Aha, mutatott egy-két gyakorlatot.-mosolyogtam kedvesen.-Mikor jöhetek legközelebb?kérdeztem.
 -Holnap után ugyan ebben az időpontba. szabad vagyok, ha az neked jó.-nézte a határidő naptárját.
 -Tökéletes, akkor majd találkozunk.Szia.-sajnos eddigre már Harry is ideért és nagy valószínűséggel hallotta, hogy mikor jövök legközelebb. Csak nehogy újra betoppanjon.. Mire gondolatmenetem befejeztem, már az utcán voltam és haza felé vettem az irányt. Mielőtt Amy jönne össze szeretnék dobni valami kaját, nem szeretek úgy vendéget várni-ha az jelen esetben a legjobb barátnőm is- hogy nem tudom mivel megkínálni. Még gyorsan beugrottam a Starbucksba, hogy a jól megérdemelt edzés utáni forrócsokimat megvehessem. Mostmár tényleg gyorsabbra vettem a tempót, még a végén előbb ér hzzánk barátnőm, mint én. Miután nagy nehezen előkotortam táskám aljából a kulcsot, konstatáltam, hogy nen volt a megszokott zsebben a telefonom. Villám sebességgel túrtam ki táskám tartalmát, de csak ekkor ugrott be-Basszus, ott hagytam-mondtam ki hangosan és eléggé idegesen. Hirtelen megfordultam és abban a pillanatban lefagytam. Nagy göndör fürtökkel teli fej vigyorgott vészesen közeledve az arcomhoz.-Ezt keresed?-mutatta fel a telefonom. Már nyúltam volna érte, de elhúzta.Előbb csókolj meg-mondta ravaszul.Játsszunk?Hát játszunk. Szája már csak milliméterekre volt az enyémtől..